Ha néhány évvel ezelőtt végignéztük egy állásportál kínálatán, szinte minden hirdetés ugyanazokkal az ígéretekkel igyekezett felkelteni a munkakeresők érdeklődését: változatos feladatok, dinamikus csapat, gyors fejlődési lehetőség, izgalmas kihívások. Mindez persze nem véletlenül volt így: a munkáltatók ekkoriban azt tapasztalták, hogy a munkavállalókat elsősorban az új élmények, a folyamatos változás és a karrierépítés lehetősége motiválja, ezért egy munkahelyen is ezeket fogják keresni.

Ma azonban már nem biztos, hogy egy ilyen álláshirdetés lesz a leginkább megragadó, és a fluktuációt sem feltétlenül ezzel csökkenthetjük. Bár a fenti szempontok ma sem veszítettek jelentőségükből, ugyanakkor egyre több kutatás és munkaerőpiaci tapasztalat mutat arra, hogy a munkavállalók prioritásai árnyaltabbá váltak. A bizonytalan gazdasági környezet, a járvány utóhatásai, az infláció, a szervezeti átalakulások és a munka világának felgyorsulása egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a stabilitás felértékelődjön.

Miért vált fontosabbá a kiszámíthatóság?

A pszichológia régóta ismeri a biztonság iránti igényt. Abraham Maslow szükséglethierarchiájában a biztonság az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet, amelyre a magasabb szintű motivációk épülnek. Amikor a környezet bizonytalanná válik, az emberek ösztönösen nagyobb hangsúlyt helyeznek azokra a tényezőkre, amelyek kontrollt és kiszámíthatóságot adnak számukra.

A munkahely ebben kiemelt szerepet tölt be. A legtöbb ember életének jelentős részét a munkája határozza meg, ezért különösen fontos, hogy ebben a közegben biztonságban érezze magát. A stabil munkahely nem csupán rendszeres jövedelmet jelent, hanem kiszámítható működést, egyértelmű elvárásokat és olyan vezetői környezetet is, amelyre lehet építeni.

Az elmúlt években sok munkavállaló tapasztalta meg, milyen gyorsan vehetnek váratlan fordulatot a körülmények. Egyik napról a másikra megjelenhetnek szervezeti átalakítások, létszámleépítések vagy akár teljes üzleti modellek változhatnak meg. Ezek a tapasztalatok természetes módon növelték a stabilitás iránti igényt.

Nem csak az idősebb generációk keresik

Gyakori az a feltételezés, hogy a stabilitás elsősorban az idősebb munkavállalók számára fontos, hiszen ők azok, akiknek családjuk, lakáshitelük van, már kevésbé szeretnének mozdulni, míg a fiatalabb generációk inkább a rugalmasságot és a gyors fejlődést keresik, hiszen ők nem akarnak egy helyen leragadni. A valóság azonban ennél összetettebb.

A Z generáció és a fiatalabb Y generáció tagjai ugyan valóban nyitottabbak a munkahelyváltásra, ugyanakkor kutatások szerint számukra is kiemelten fontos a kiszámítható működés: a Deloitte 2024-es, közel 23 ezer fő bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint például a fiatal munkavállalók legfontosabb szempontjai között szerepel a munka-magánélet egyensúlya, a mentális jóllét támogatása, a kiszámítható munkakörnyezet és a pénzügyi biztonság. A kutatás hátterében az állhat, hogy sok fiatal él meg anyagi bizonytalanságot és magas stressz-szintet, ezért felértékelődnek azok a munkahelyek, ahol hosszabb távon lehet tervezni.

Ráadásul sok fiatal munkavállaló a gazdasági bizonytalanság, a lakhatási nehézségek és a gyorsan változó munkaerőpiac miatt különösen értékeli azokat a szervezeteket, ahol világos karrierutak, átlátható döntések és stabil vezetői működés várja.

A generációk közötti különbség tehát  inkább abban rejlik, hogy mit tekintenek stabilitásnak. Míg korábban ez gyakran egyetlen munkahelyen eltöltött hosszú éveket jelentett, ma sokkal inkább a tervezhetőség érzéséről van szó. A munkavállalók tudni szeretnék, milyen irányba halad a szervezet, milyen lehetőségeik vannak, és mire számíthatnak a következő hónapokban vagy években.

A stabilitás nem egyenlő a változatlansággal

A munkáltatók számára fontos felismerés, hogy a stabilitás nem azt jelenti, hogy minden változatlan marad. A mai üzleti környezetben erre kevés szervezet képes.

A munkavállalók valójában nem a változástól félnek, hanem a kiszámíthatatlan változástól. Sokkal könnyebben elfogadnak egy szervezeti átalakítást vagy új működési modellt, ha annak okait és várható következményeit világosan kommunikálják.

A szervezeti pszichológia kutatásai szerint a bizonytalanság egyik legerősebb stresszforrás a munkahelyeken. Az emberek általában még a kedvezőtlen híreket is könnyebben kezelik, mint azt az állapotot, amikor nem tudják, mi történik körülöttük. Ezért válik kulcsfontosságúvá a transzparens kommunikáció és a következetes vezetői működés.

Mit tehetnek a munkáltatók?

A stabilitás érzését nem kizárólag a vállalat pénzügyi helyzete határozza meg. Sok olyan tényező létezik, amely a mindennapi működés során is erősítheti a munkavállalók biztonságérzetét.

Ide tartozik a világos kommunikáció, a következetes vezetői döntéshozatal, az egyértelmű felelősségi körök kialakítása, valamint a reális elvárások megfogalmazása. A rendszeres visszajelzések és a kiszámítható teljesítményértékelési folyamatok szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkatársak biztonságban érezzék magukat.

Ebben fontos szerepet játszhat egy rendszeresen elvégzett HR audit is, amely segít feltárni azokat a szervezeti működési hiányosságokat, amelyek bizonytalanságot okozhatnak a munkavállalók számára. Hasonlóan hasznos lehet a HR tanácsadás, amely támogatást nyújthat a vezetőknek a stabilabb és átláthatóbb szervezeti folyamatok kialakításában.

A stabilitás versenyelőnnyé vált

Ha megbízható és versenyelőnyt jelentő munkaerőt szeretnénk, akkor a munkaerőpiacon ma már nem elegendő kizárólag a fejlődési lehetőségeket hangsúlyozni. A munkavállalók egyre tudatosabban mérlegelik, hogy egy szervezet milyen mértékben képes kiszámítható környezetet teremteni számukra.

A szakmai kihívások, az innováció és a fejlődés persze továbbra is fontos értékek maradnak. A különbség az elmúlt évekhez képest az, hogy mindezek mellett felértékelődött az a munkahelyi közeg, ahol az emberek tudják, mire számíthatnak, ahol bízhatnak a vezetésben, és hosszabb távon is tudnak tervezni.